Játsszunk el a gondolattal: egy fi atalságától búcsúzó férfi t testalkatának változása arra készteti, hogy egy kísérlet erejéig azonosulni próbáljon a terhesség következtében szintén testük átalakulásával szembesülő kismamákkal. A testek alakváltozásának azonosságai ugyancsak groteszk játékra adnak alkalmat, viszont a megváltozott állapot átélésének lehetősége olyan kérdéseket vet fel, melyek már régen nem külsőségekről szólnak.

Minden társadalomban rítusok kapcsolódnak az életpálya változó szakaszaihoz. Például a gyermekvárás kitüntetett hónapjaihoz. A mi társadalmunkban hiedelmek, tudományos nézetek keverékéből egyéni szertartások százai élnek egymás mellett. A kismamatorna a nő biológiai és pszichés változásának a megélését, teljesebbé tételét, a szülés fi zikai felkészítését célozza, melynek különféle válfajai eltérő megközelítésekre épülnek. Koronczi Endre azt feltételezve, hogy a rítusok gyakorlása lehetővé teszi a nőiség, a változó női test és psziché megtapasztalását, hónapokon át kismamafi tnesz, jóga- és hastáncórákon vett részt. A tanultak összegzéseként egy olyan gyakorlatsort állított össze, mely egy férfi számára mutat meg és tesz átélhetővé valamit abból, amit másállapotnak szoktunk nevezni.

Vajon mi az, ami egy férfi számára is átélhető a női test változásai következtében végbemenő lelki folyamatokból? A társadalmi és nemi szerepek milyen mértékben átjárhatók? A szerepcsere megmutat-e valamit a másik mindennapi tapasztalataiból? A rítusok gyakorlása során megtapasztalható- e valami egy férfi számára a gyermekvárás emelkedett állapotából?

Let’s imagine a middle-aged man who’s changing body corces him to set up an experiment. He is placing himself into the position of a pregnant woman. The similarity of their bodies provides a comparison, but it is a grotesque one. The questions raised are not only about appearances.

In most societies the various stages of life, for example the special months of pregnancy are marked with rites of passage. In our society superstitious habits and scientifi c approaches are merged and personal beliefs are also omnipresent. The special exercises during pregnancy are designed to make the delivery easier and prepare the blooming women’s bodies and minds for the changes. Endre Koronczi had the presumption that joining in with the rites of these exercises would enable him to experience the apparent changes of the female body and psyche. He took part in exercise- yoga- and belly dance classes held for pregnant women. To sum up his learning he designed a set of exercises in order to make men able to experience the delicate condition of pregnancy.

To what degree can a man experience the mental changes occurring during pregnancy? Are the gender roles fl exible? Can we internalise the other gender’s experience by gender-interchange? Is it possible for a man to get a real taste of the delicate condition of pregnancy by following certain rites?